FireTrucks

Magyarország legnagyobb tűzoltótechnikai adatbázisa

// 110 éve égett le a budapesti Párisi Áruház

[Esettanulmány] 2013. augusztus 22.


Magyarországon ekkor hajtottak végre először ponyvás mentést

A Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán álló hatalmas sarokházat 1892-ben építették. A pincétől a második emeletig egy Goldberger Sámuel nevű óbudai textilgyáros vette bérbe, de az épületben magánlakások is voltak.

A "nagy forgalom - kicsi haszon" elvén működő, afféle bazárban papíráru mellett ugyanúgy lehetett vásárolni textilt, edényt, szerszámot, vasárut, ágyat, pipereszert vagy órát is.
Az áruházban hatalmas zsúfoltság alakult ki a mennyezetig érő polcokon, ami hozzájárult a katasztrófához.

Áruházi eladótér (Kép forrása: Budapest anno....)
Áruházi eladótér (Kép forrása: Budapest anno....)

A szűk helyen szinte minden áruval volt tele, a segédek csak létrák segítségével boldogultak.
A kiszolgálás példás volt, biztonságot azonban elhanyagolták, így következhetett be a katasztrófa.

1903. augusztus 24-én este hét órakor a kirakat kivilágítására szolgáló készülék bekapcsolásakor rövidzárlat keletkezett és tűz támadt.

Az égő áruház, ablakon kiugró menekülőkkel (Kép forrása: Vasárnapi Újság)
Az égő áruház, ablakon kiugró menekülőkkel (Kép forrása: Vasárnapi Újság)


A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott volt, akik még ki tudtak menekülni az utcára, bár egy-kettő égési sérüléseket szenvedett. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az épületben lakók többsége nyaralt vagy távol volt.
Az emeleteken így is több tucatnyian rekedtek, s mire ők menekülni próbáltak volna, a tűz már elállta az egyetlen, alig két méter széles lefelé vezető utat.

Az emberek egyre feljebb és feljebb szorultak, de végül már a tető is égett a fejük fölött, és a tűz lefelé is terjedni kezdett. Ők végül a harmadik és negyedik emeletről a tűzoltók által tartott ponyvákba ugráltak le. Ilyen jellegű mentőakciót Magyarországon ennél a tűznél hajtottak végre először.

Többen elvétették az ugrást és halálra zúzták magukat a kövezeten. Köztük volt az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége is.

A mentést nehezítette a gyorsan összegyűlt hatalmas tömeg, és az is, hogy a tűzoltóság addig még soha nem oltott áruházi tüzet.

Kiégett raktár (Kép forrása: Vasárnapi Újság)
Kiégett raktár (Kép forrása: Vasárnapi Újság)


A tűzvész 12 áldozatot követelt, közülük csak egy ember volt az áruház alkalmazottja, a többiek a ház lakói közül kerültek ki.
A Rókus kórházba szállított sebesülteket másnap maga I. Ferenc József király is meglátogatta, s 5300 koronát küldött a hozzátartozóknak, akiknek a javára gyűjtés is indult.

Másnap reggel, a tűzvész után (Kép forrása: Vasárnapi Újság)
Másnap reggel, a tűzvész után (Kép forrása: Vasárnapi Újság)


Goldberger hamar talpra állt, és bár a szerencsétlenségben az árukészlet nagy része megsemmisült, az áruházat az Andrássy út 39. szám alatt, a korábbi Terézvárosi Kaszinó épületében keltette új életre.
Az új épület 1911. március 3-án nyílt meg a nagyközönség előtt, ez volt az ország első modern áruháza.

Ebben a szecessziós stílusú épületben alkalmazták először a Rákóczi úti áruház leégése után kidolgozott szigorú tűzvédelmi szabályokat.

Másnap reggel, a tűzvész után (Kép forrása: Vasárnapi Újság)
Másnap reggel, a tűzvész után (Kép forrása: Vasárnapi Újság)


Az épület viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták. 1958-ban nyitották meg újra Divatcsarnok néven és 1967-ben nyilvánították műemlékké.

A leromlott állagú épület 2005-ben a luxemburgi székhelyű ORCO ingatlancég vásárolta meg, s részletes történeti kutatáson alapuló műszaki rekonstrukció nyomán eredeti pompájában újult meg. Változatlan maradt homlokzata és a Lotz Károly freskóival díszített terem is.


Oszd meg másokkal is:




// Hozzászólás írása

Ha szeretnél hozzászólni ehhez a szerhez, jelentkezz be,
vagy regisztrálj az oldalra, ha még nem tetted meg.

// Belépés:




// csatlakozz hozzánk!
// elfelejtett jelszó


Lap tetejére